„Ha az igazságot akarod birtokolni,
a tanításokat csak segítségül használhatod,
önmagad mélyén kell rátalálnod.”
-
Weöres Sándor 1913. június 22-én, 108 évvel ezelőtt született Szombathelyen.
Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett, mely nagy hatással volt a felnőtt költő munkásságára. Már 14 éves korában vidéki lapokban megjelentek versei, 19 éves fővel már országszerte tudomásul vették a vájt fülű olvasók, hogy bravúrosan verselő, egészen sajátos hangú költő. Ez 1932-ben történt. A Vas megyei faluból postán beküldött egy bizarr képekkel, kitűnő rímekkel, meglepő gondolattársításokkal fülbecsengő költeményt a fiatal írókat, költőket maga köré csoportosító "Névtelen Jegyző" nevű budapesti folyóirathoz, amely azonnal közölte. Felfigyelt rá Babits Mihály is. Ennek a bemutatkozó kis műnek "A macska" volt a címe, a hízelgő állat monológja: gazdája áhítatos hangú dicsérete. Refrénként visszatérő sora: "Kilenc mély bók a nevének" irodalmi körökben tréfás köszönési fordulat lett. Még ugyanebben az évben otthonra talált a Nyugat hasábjain is, és az azonnal befogadott költő - fel-feljárva a fővárosba hamarosan kedvelt barát lett a legkülönbözőbb irodalmi körökben. Alacsony termetével, különös, kicsit éneklős hanghordozásával, szerényen mosolygó arcával, váratlan ötleteivel és már fiatalon is meglepően nagy és széles körű műveltségével együtt egész lényében volt valami nagyon kedves mesealakszerűség. Pedig kultúrája feltornyosulásának még csak az elején tartott. Ez a szellemi önépítés 76 éves korában bekövetkezett haláláig szakadatlanul folytatódott. Csak 20 éves korában kezdte az egyetemi éveket, ahol egymás után, olykor egymás mellett volt jogász, földrajz-történelem szakos tanárjelölt, filozófia-esztétikahallgató. Közben nemcsak tanult, de meg is tanulta a legkülönfélébb nyelveket: a modernek és klasszikusok mellett például középfelnémetet, hogy eredetiben értse a Nibelungenliedet, vagy amikor később óindfai szövegeket fordított, beletanult a szanszkritba is. Amikor doktori disszertációja, "A vers születése" 1939-ben megjelent, nem egy olvasója úgy érezte, hogy valami új kezdődik a hazai irodalomesztétikában. Ekkor már három verseskötet volt mögötte. Civil életében könyvtáros lett, előbb Pécsett, ahol az egyetemi éveket töltötte, és ahol a Sorsunk című folyóiratnak egyik szerkesztője is volt, majd Székesfehérvárott, végül Budapesten az Akadémiai Könyvtárban. Ettől kezdve végleg budapesti lakos volt. Itt hamarosan meg is nősült. Felesége, Károlyi Amy, a költőasszony életének kiegészítő társa, munkatársa, alapvetően rendetlen életmódjának üdvös rendben tartója volt és maradt mindvégig. (Nem egy kisgyermekeknek szóló könyvüket együtt hozták létre.)
(Weöres Sándor és Károlyi Amy)
Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatta; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst Milán befolyása: a személyiség háttérbe húzódásában, a kitalált helyzetekben, „szerepekben” való megszólalásban. Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása, mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott. Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon. Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platóni szemlélet.
Érdekesség, hogy az édesapját és a nagyapját is Weöres Sándornak hívták. Aki Weöresnek elsősorban a „gyerekverseit” ismeri, meglepődhet azon, hogy ő volt az első magyar költő, aki verset írt Hitler ellen, 1933-ban:
Hitler
A dermedt Föld
figyelme
jégcsapként lóg a bajuszán.
Weöresnek az erotikus költészete is meglehetősen ismert. 1964-ben óriási botrányt kavart Antik ekloga című, mai szemmel egyáltalán nem meghökkentő verse. 72-ben adta ki Psyché című kötetét, amelyben egy fiktív 19. század eleji költőnő, Lónyay Erzsébet frivol, lázadó, ugyanakkor korabeli nyelven írt verseit „adja közre”. A Psyché hatása ma is tart: Palya Bea lemezen is énekli a verseket Gryllus Samu megzenésítésében.
1937-ben nagyobb utazást tett Ázsiában: járt többek közt Indiában, Kínában, a Fülöp-szigeteken. Keleti műveltsége, amely lényegében egyedülálló volt a maga korában, rengeteg érdekes ritmusú versében felfedezhető, nem beszélve A teljesség felé című költői prózakötetéről. „Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod.” – írja ebben a kötetben, mely 2019-ben, a Poket Zsebkönyvek gondozásában zsebkönyv formában is megjelent.
1970-ben megkapta a Kossuth- díjat és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Ugyancsak ’70-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn c. kötet követett. 1972--ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, ahol azután Weöres élete végéig lakott. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes-Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díjjal jutalmazták. Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
WEÖRES SÁNDOR: TÍZ LÉPCSŐ
Szórd szét kincseid — a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid — a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid — a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid — a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid — az erő legyél te magad.
Űzd el szánalmaid — a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid — a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid — a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod — a teljesség legyél te magad.
Források: wikipédia, literatura, délhír.info, enciklopedia.fazekas.hu
