Tehetséges elődeink_55.rész
2021. augusztus 30. írta: Tehetséges magyarok

Tehetséges elődeink_55.rész

Zsolnay Vilmos

Festőművésznek készült, a magyar bor és a sárgadinnye-termesztés felvirágoztatásán is dolgozott, végül mégis a pécsi gyár tette nevét világhírűvé.

403501_zsolnay_vilmos.jpg

Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született és ő lett a pécsi Zsolnay-féle porcelángyár legjelentősebb igazgatója, sokoldalú iparos és művész, az eozin máz első alkalmazója, a márka világhírének megalapozója. 

A porcelán, azaz a kaolinból készített kerámia az ókori Kína találmánya volt, melyet valamikor a Shang-dinasztia korában fedeztek fel és a hatalmas birodalomban a Keleti-Han, majd a Tang-dinasztia idején terjedt el. Nyugat felé a Tangok a Kr. u. 7. századtól kezdték exportálni a porcelánt, mely elsősorban az iszlám kultúrában bizonyult népszerűnek. Az európaiak a középkor végén, a földrajzi felfedezések korában kezdtek érdeklődni a művészi porcelánok iránt, amit természetesen aranyárban adtak a távol-keleti birodalom kereskedői. Alkimisták és okkult tudósok kétszáz esztendőn keresztül kutatták a porcelán titkát először főként Itáliába, majd Északnyugat-Európa kereskedővárosaiba tömörülve. Magyarországon az első porcelángyárat Brentzenheim Ferdinánd hozta létre Telkibányán, 1826-ban pedig Stingl Vince alapította meg Herenden az ország máig legjelentősebb manufaktúráját. 

Zsolnay Miklós 1852-ben, Pécsen hozta létre családi vállalkozását. A gyárat eredetileg Vilmos bátyja, Zsolnay Ignác vezette, de mivel nem bizonyult tehetséges irányítónak, az apa 1863-ban ezt is kisebbik fiára bízta. Vilmost saját bevallása szerint a tanulás untatta, a festőművészet sokkal jobban izgatta. Az édesapja viszont a kereskedelmi pályára szánta a fiút, így többek között Bécsbe és Münchenbe is kiküldte tanulmányútra, ám a fiatal Zsolnay Vilmos ott is a festészetről ábrándozott.

Bár Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, egy új, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát, illetve az ő nevéhez fűződik az eozin alkalmazása is a kerámiaművészetben. Zsolnay gyára volt a világon az első, amely ezzel a titkos összetételű zöld és kék színekben pompázó anyaggal dolgozott (az eozin különlegessége, hogy színét nem anyaga, hanem a megtörő fény adja). Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett, öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is. A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője akadt, így az 1870-es években még 20 munkást foglalkoztató üzem dolgozóinak száma jócskán felduzzadt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Találmánya, a fagyálló pirogránitot a kor legnagyobb építészei használták épületkerámiaként.

zsolnay_porcelan.jpg

A porcelán étkészletek és kiegészítők mellett az építészetben is számos helyen látható a Zsolnay hagyaték: a budai Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, a budapesti Nagyvásárcsarnok, az Országház és a Műcsarnok, a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota díszítéseiben is a Zsolnay-féle alkotásokat ismerhetjük fel. Eozinnal bevont szökőkút áll például Kaposváron, melyet éppen a rejtélyes anyag alkalmazójáról Zsolnay-kútnak neveznek.

 zsolnay_matyas_templom.jpg

(Mátyás templom)

1900 év elején a számos nemzetközi elismerésben részesülő tehetséges magyart hatalmas veszteség érte, amikor meghalt a lányunokája (Júlia gyermeke), a kislány halála pedig olyannyira megviselte, hogy még Hetyey Sámuel pécsi püspökhöz is elment vigaszért. Ott is elsírta magát, majd elkérte az asztalra kitett rózsacsokrot, hogy elvigye a gyermekét gyászoló lányának. Többé nem látták a gyárban. Szinte belebetegedett a fájdalomba, szívburokgyulladást kapott és 1900. március 23-án hunyt el, sírja Pécsen található. Zsolnay Vilmos után fia, Miklós vette át a porcelángyár irányítását, melynek töretlen fejlődését megtörte a két világháború, majd a vállalkozást 1945-ben állami tulajdonba került. A pécsi gyár 1974. óta viseli újra a Zsolnay nevet, hazánk egyik legnépszerűbb és legszínvonalasabb árucikkét reklámozva szerte a világban.

 

Források: Mandiner, Wikipédia, Rubicon, Facebook

A bejegyzés trackback címe:

https://tehetsegesmagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr7216674998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása