Amikor a Színházi Élet c. újság 1928. novemberi számában megjelent egy felhívás, miszerint Magyarország történetében először, 1929. január 6-án megválasztják Miss Hungáriát, az ország rögtön két pártra is szakadt, ellenzőkre és támogatókra. Az ellenzők megkérdőjelezték a szépségkirálynő-választás műfajának lényegét, de ezen belül leginkább azt, hogy erkölcsös-e fiatal lányokat kitenni egy ilyen megmérettetésnek. A másik oldal ezzel szemben üdvözölte a kezdeményezést, mondván, végre megmutathatja Magyarország is a női szépséget, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Az, aki megnyeri a versenyt, egyenes utat kap a Párizsban megrendezendő Miss Európa-választásra, sőt ha ott is első helyet ér el, elutazhat Amerikába, a Miss Universe-versenyre is. Ezzel ismertebb lesz Magyarország, és egy új európai ország kapcsolódik be a versenybe, gazdagítva az ország hírnevét. 1929. február 2-án Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő az Orient Expresszel Párizsba utazott Incze Sándor és édesanyja kíséretében. Böskére sokan voltak kíváncsiak, főleg fiatal lányok, de újságírók és fotóriporterek is, akik a Gare de l’Esten fagyoskodva várták a Budapestről érkező vonat megérkezését cigányzenészekkel, magyaros ételekkel, magyar lovas huszárokkal. Párizsból a küldöttség Nizzába utazott, és Simon Böske öt nappal később, 16 lányt megelőzve elnyerte a Miss Európa címet.

Böske Miss Hungáriává választását Márai Sándor így kommentálta a Színházi Élet hasábjain: 

„Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?"

Böskének számos filmes és egyéb lehetőséget kínáltak fel, de ő ezeket visszautasította és hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő, posztógyároshoz. A házasság nem volt tartós, és a válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül. Második férjével túlélték a holokausztot és a Rákosi-korszakot is. 1955-ig boldog házasságban élt, majd mentális állapota leromlott, agysorvadást diagnosztizáltak nála. Mozgáskorlátozottként gondozásra szorult és 1970. október 8-án hunyt el Budapesten, sajnálatos módon elfeledve sikereit.

 Dr. Szarka Lajos történész 2017-ben Simon Böske naplója címmel írt Böskéről.

Források: wikipedia, dívány, femina