Juhász Ferenc, a mindenség szerelmese, sváb származású munkáscsalád gyermekeként született 1928-ban, Bián. Itt kezdte tanulmányait, melyeket Bicskén, majd Budapesten folytatott. 1947-ben gyári munkás lett a Francia–Magyar Pamutipari Műveknél, majd a budapesti József Attila Népi Kollégiumban folytatta egyetemi tanulmányait, magyar-filozófia szakon.

1948-ban megházasodott, Szeverényi Erzsébettől 1951-ben egy lánya született, Katalin. Tanárként és irodalomtörténészként tevékenykedő feleségének szüleire a rendszer kemény, hányattatott sorsot szabott. Erzsébet 1972-ben özvegyen hagyta Juhász Ferencet.

Másodszorra 1978-ban nősült, feleségül vette dr. Kilián Katalin orvost. A házasságából két lánygyermek született, 1979-ben Eszter, majd 1980-ban Anna. Eszter az orvosi pályát választotta, Anna pedig kulturális menedzser lett.

Lányai és felesége aktív közreműködésével a Helikon Kiadó gondozásában elkészült egy kötet és egy film is, melyek bemutatják Juhász Ferencet és a nagy írótársaival való barátságát is. Kiemelkedő volt Hantai Simonnal (fiatalkori mentor) és Csernus Tibor festőművésszel a kapcsolata. Szoros barátságot ápolt többek között Nagy Lászlóval, Weöres Sándorral, Tamási Áronnal, Illyés Gyulával és Pilinszky Jánossal. Az alkotók nagy hatással voltak egymásra mind a magánéletben, mind pedig az írásban. Csodálatos összejövetelek lehettek ezek, melyeken együtt filozofáltak, vitatták meg a kor aktualitását és alkottak olyan nagyszerű irodalmi alkotásokat, melyek a mai napig hatalmas értéket közvetítenek az őket olvasóknak. Juhász Anna irodalmár lett, az ő munkássága ezt hivatott tovább vinni, hiszen irodalmi estjein, kávéházi beszélgetésein a kortárs és a régi magyar költök, írók munkáiról beszélget, emléküket méltóképpen eleveníti fel és őrzi azt az utókornak.

(Juhász Ferenc második feleségével, Katalinnal és lányaikkal, Annával és Eszterrel) 

A Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő egész életét, pályájának indulását határhelyzetek formálták. Történelmi időszakban, 1948-49-ben, a Hunnia Filmgyárban dolgozott dramaturgként. Első két verse (Arany, Ezüst) a Dárium karácsonyi számában jelent meg. Hamarosan már a Könyvhivatalban és a Magyar Írók Szövetségének lektorátusában dolgozott. 1951-től 1974-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztői pozícióját töltötte be.

A népies eszményekhez rövid ideig ragaszkodott, már az 1950-es években egyéni alkotói világot alakított ki, de egész életében fontos volt számára az egyetemesség és kozmikus látás. A Sántha család című könyvéért 1950-ben József Attila díjban részesült, az Apám című versét a Kossuth-díj ezüst fokozatával ismerték el. 

1954-ben megjelent korszakos eposza, a Tékozló ország, a Szarvassá változott fiú-Szarvasének című verse. 1955-56-ban már az Új Hang vezető költőjének számít. Az 1956-os Forradalom után első új kötetének (Harc a fehér báránnyal) megjelenését 1965-ig nem engedélyezték, s a benne lévő egyik verséért (József Attila sírja) heves támadások is érték.

1965 után viszont már minden kötete megjelenhetett a Szépirodalmi Könyvkiadónál, így csodálatos és kivételes alkotásai egyre szélesebb körben jutottak el az olvasókhoz. Juhász Ferenc csak ritkán lehetett boldog író. De nagy áldozatokat követelő határhelyzete nemcsak súlyos terhe, hanem legértékesebb öröksége is. Ez formálta nyitott világszemléletét, mely történelmi-társadalmi és költői válaszait egyaránt meghatározta. Angolul, németül, svédül, litvánul, héberül, olaszul, franciául, bolgárul és szerbül is elérhetővé vált sok verse, verseskötete.

Rengeteget utazott: Felolvasó körutakon, kulturális konferenciákon, költői találkozókon fordult meg. Járt többek között a Szovjetunióban, Németországban, Bécsben, Párizsban, Finnországban, Zágrábban, Kubában, az Egyesült Államokban, Indiában, Szerbiában, Görögországban, Izraelben.

Megkapta a Művészeti Alap Nagydíját is, majd a Radnóti Miklós Díj fődíját. 1973-ban ismét Kossuth Díjas lett. A magyar díjak mellett számtalan nemzetközi díjat tudhatott magáénak.1976 Nobel Díjra is fölterjesztették.

„Példakép egy ikontalan világban”

– így nevezte Esterházy Péter Juhász Ferenc költőóriást a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott születésnapi köszöntésén, a nyolcvanadikon. A 90. születésnapján sajnos, már egyikük sem tudott jelen lenni.

 „Élni, és élni hagyni!” elevenedtek fel Juhász Ferenc szavai a filmben, ezt a mondatot akár a költő ars poeticajának is tekinthetjük. Életútja bizonyítja ezt.

Források: wikipedia, PIM, Cultura.hu