Szegény legények, Fényes szelek, Szerelmem Elektra, Csillagosok, katonák... és még megannyi csodás alkotás fűződik a váci születésű rendező nevéhez. Jancsó Miklósról szól mai blogunk.

Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyv író, érdemes és kiváló művész. Jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők mozgatása – akár percekig – adja a filmszerűséget, ami nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől. A világhírű alkotó nem csak legendás filmjeivel, összetéveszthetetlen formai eszközeivel, különleges történelemszemléletével volt nagy hatással kortársaira és az utókorra is.

Családjának román ága nagyobb volt, mint a magyar, ezek románnak, míg a másik rész magyarnak vallotta magát. Román, Nicolae nevű nagybátyja után a Miklós keresztnevet kapta. Édesapja 1916-tól az erdélyi kormánybiztos titkáraként tevékenykedett, majd a politikai csatározások következményeként a család Magyarországra költözött. 

Miklós már Székesfehérváron tette le érettségi vizsgáját, középiskolai tanulmányai után pedig a pécsi egyetem jogi karára iratkozott be, de diplomáját végül Kolozsváron kapta meg 1944-ben. Egy évvel később már a budapesti Filmművészeti Főiskola hallgatója volt és 1951-ben rendezői diplomáját is megkapta. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz. 1949-ben házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és Jancsó Babus (Katalin).

Pályája elején rövidfilmeket készített, 37 évesen pedig elkészítette első nagyjátékfilmjét: A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel sok éven keresztül dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Jancsó első, nemzetközileg is elismert filmjéről, a Szegénylegényekről már a külföldi kritikusok is írtak.

Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt, akinek adoptálta előző házasságában született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.

1959-ben megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak haláláig. 1968-ban ismét elvált, mert Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel el is költözött Rómába közel tíz évre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette  A Pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a Fényes szelek című darabjával.

1980-ban szakított Gagliardóval, és 1 év múlva feleségül vette Csákányi Zsuzsa filmvágónőt. A házasságból megszületett fiuk, Jancsó Dávid, aki sikeres magyar filmek vágójaként vált ismertté. A Színház és Filmművészeti Egyetemen címzetes tanárként adta át tudását a hallhatóknak, de tanított például a Harvardon is.

Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, amelyben társrendezőként működött közre.Vitathatatlan munkássága mellett a magánéletét is intenzíven élte: a rendezőnek legendás vonzereje volt, legalább négy nagyon fontos nőről tudunk az életében, és állandó alkotótársa, Hernádi Gyula könyvet is írt Jancsó Miklós szerelmei címmel, amiben összesen 514 szeretőről esik szó.

Jancsó Miklóst érdekelte a politikai élet, szívesen foglalt állást az általa helyesnek vélt irányzatok mellett.

Számos elismerésben részesült:

(Forrás: Wikipedia)

A legendás rendező előtt a Jancsó 100 sorozattal tisztelegnek pályatársai. Jancsó pályájának utolsó szakaszában készítette el erős stílusváltást jelentő ciklusát, főszerepben a Kapa-Pepe duóval. A Scherer Péterrel készült beszélgetés ITT olvasható.