2021. május 10. napját mutatja a naptárunk. 178 évvel ezelőtt, vagyis 1843. május 10-én mutatták be a Nemzeti Színházban a Vörösmarty Mihály által megírt Szózatot, melyet Egressy Béni zenésített meg.
(A Szózat kézirata)
Galambos Benjáminként született, de mi Egressy Béniként ismerjük a Szózat megzenésítőjét, aki nem mellesleg színész és műfordító is volt.
1814-ben született Sajókazincon (Kazincbarcika) Galambos Pál református lelkipásztor és Juhász Julianna gyermekeként. Iskoláit a miskolci református gimnáziumban, majd a sárospataki főiskolán végezte. Édesapja korai halála miatt nehéz anyagi helyzetbe került a család, tanulmányait nem tudta folytatni, iskolamesterséget vállalt, majd segédtanító, később színész lett. Zeneelméletet és nyelveket tanult. Gyalog elment Milánóba, hazatérvén mint karénekes és kartanító működött.
1840-től kezdett el zeneszerzéssel foglalkozni. Fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön.
A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket.
A népies magyar műdal és a csárdászene művelőjeként tartjuk számon. Olyan ismert lett dalaival, hogy a magyar nóta atyjaként emlegették. Legismertebb dalai: Ereszkedik le a felhő, Juhászlegény, szegény juhászlegény, Ne menj rózsám a tarlóra.
1843-ban zenésítette meg a Szózatot,mellyel elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. 1843.május 10-én mutatták be a közönségnek. Ettől az évtől kezdődően volt tagja a színháznak.
(A Szózat zenekari kottája)
1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, ezt a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő.
Színdarabokat is írt, legsikeresebb a Két Sobri című népszínműve. Ő írta a szövegkönyvét Erkel Ferenc nagy sikerű operáinak:Hunyadi László és Bánk bán. Érdekesség, hogy a Hunyadi Lászlóban ő énekelte Rozgonyi, királyi hadnagy szerepét.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Borsod megyében, barátjánál gyógyulgatott. Ez idő alatt Szent Dávid zsoltárainak orgonára tételével foglalkozott. Itt érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki.
A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót. A vár kapitulációja visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként foglalkoztatták.
Tüdőbetegsége okozta korai halálát. 1851-ben hunyt el, sírja a Fiumei sírkertben található.
Kazincbarcikán, szülővárosában utcát neveztek el róla, szobrot állíttattak emlékére, szülőházára emléktáblát helyeztek el, a város művelődési központja az ő nevét viseli. Róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
Források: Magyar Életrajzi Lexikon , Wikipédia, Múlt-kor történelmi magazin