Ilka néven született 1891. január 13-án Budapesten a hölgy, aki tizenkilenc évvel később eldöntötte: megszerzi a pilótaigazolványt és meghódítja az eget.
Steinschneider Lilly az úri kisasszonyok szokásos életét élte jómódú családja körében, amikor 1910-ben egy Budapesten megrendezett nemzetközi repülőversenyen rabul ejtette a repülés. Mivel a pilóták akkortájt előszeretettel emelkedtek a levegőbe bátor hölgyekkel a hátsó ülésen az utas szállítását előíró versenyszámokban, Lilly először afféle "ballasztként" hódolhatott szenvedélyének. Azonnal meghozta a döntést, mely szerint pilótai tanulmányokat kezd. Édesapja anyagilag támogatta a ritka szenvedélyt, ám a lánynak Magyarországon nem engedélyezték a pilótaleckéket, így a hazai elutasítás fényében külföldre utazott, az ausztriai Bécsújhelyre, hogy a magassági világrekordot tartó Karl Illner pilótaiskolájában „röpöncként” kezdje meg tanulmányait. Miután 1912-ben letette a pilótavizsgát, számos magyar és külföldi repülőbemutatón vett részt.
Első alkalommal 1912. október 6-án, Nagyváradon repült magyar közönség előtt, ahol a kétezer fős publikum a fellegekben szárnyaló lányt éljenezte. Azalatt a fél óra alatt, míg a felhők között cikázott, számtalan bravúrt hajtott végre, mikor földet ért, a rajongók vállon vitték a hangárokhoz. A pilóta ezen a bemutatón ismerkedett meg Lányi Antal hadnaggyal, akivel innentől kezdve elválaszthatatlanok voltak, a légi bemutatókon is együtt vettek részt – például a 1913-as II. Nemzetközi Repülőhéten is. Addig a pillanatig nem volt példa arra, hogy nők versengjenek a levegőben, így többek között Ferenc József is kíváncsian követte a pilótanő munkásságát.
Az első világháború idején Lilly felajánlotta pilótaszolgálatát a Monarchia Hadügyminisztériumának, de aggódó apja közbenjárására az ápolónői munkával kellett beérnie. Elkeseredett évek következtek az életében, a 23 éves Lili családi nyomásra hozzáment a Monarchia egyik legnagyobb különcéhez, a nála három évvel fiatalabb Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim grófhoz. Még ugyanabban az évben a férje csehországi birtokára költözött. Ekkorra teljesen felhagyott a repüléssel: új családja sem támogatta benne, és a polgári repülést is felszámolták.
Aktív éveiben számos magyar és külföldi repülőbemutatón vett részt, többek között 1913 júniusában a Bécs melletti Aspernben rendezett második nemzetközi repülőhéten, ahol a francia Madame Palliers-vel már ketten képviselték a gyengébbik nemet. Az 1913-as pesti Szent István-napi repülőversenyen ő nyerte meg a gyorsasági versenyt, második lett az egyhuzamban repüléseket (6 perc 15 másodperc) és a levegőben töltött összidőt (10 perc 7 másodperc) tekintve. Bár leszálláskor a hepehupás mezőn gépe egy homokbuckának ütközött és összetört, ő szerencsére nem sérült meg.
1927-ben Prágában lánya született, akivel 1939-ben a növekvő náci veszély elől Olaszországba menekült. Itáliában sokat betegeskedett, nélkülözött, gyermekével magára maradt, mert férje 1943-ban nyilatkozatban erősítette meg különélését zsidó származású feleségétől. Lilly 1945 után visszavonultan élt Dél-Franciaországban, a Coudenhove családfa szerint 1975. március 28-án Genfben halt meg. Bécsújhelyen utca őrzi az első bátor és kivételes magyar pilótanő emlékét.
