Az Alföldről indult Galamb József életútja, majd egészen Detroitig vezetett. A frissen végzett mérnök a tengerentúlra indult szerencsét próbálni, de magyar gyökereit sosem feledte, többek között neki köszönhető, hogy ifjabb Horthy Miklós az USA-ban tanulhatott és dolgozhatott.

1881. február 3-án született Makón, egy szegény református parasztcsaládban Galamb József, a Ford T-modell egyik tervezője, a Ford autógyár későbbi főmérnöke. Édesapja Galamb József földműves, édesanyja Putnoki Erzsébet háztartásbeli volt. A hét gyermekes családban József volt a második legidősebb gyermek. Bátyjával együtt abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy édesapjuk továbbtaníttatta őket, részben a helyi tanító unszolására. Józsefet a műszaki vonzotta, és a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolában végzett középiskolai tanulmányai után, 1898-tól Budapesten, a mai Óbudai Egyetem jogelődjében, a Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolában folytatta tanulmányait.

Ma üzemmérnökinek megfelelő oklevelének megszerzése után a Diósgyőri Vasgyárban lett műszaki rajzoló, majd 1901-ben műszaki altisztként a haditengerészethez vonult be, ahol parancsnoka Horthy Miklós sorhajóhadnagy volt.

Érdeklődését felkeltette a születőben lévő autógyártás, ezért leszerelése után Aradon, a Magyar Automobil Rt.-nél helyezkedett el, vállalati ösztöndíjjal pedig bejárhatta Európát. 1903-ban tapasztalatot gyűjteni hajózott át Amerikába, de az 1904-es Saint Louis-i autóvilágkiállítás olyan mély hatást tett rá, hogy az Újvilágban maradt. Először a luxusautókat készítő clevelandi Stearns autógyárnál helyezkedett el, majd 1905 őszén az amerikai autógyártás születő fellegvárába, Detroitba költözött. Három helyre is beadta álláskérelmét és egy nap leforgása alatt mind a háromtól kedvező választ kapott. 

A tehetséges fiatalember akkori helyzetét később így idézte fel: „Így esett, hogy három órán belül három helyre mehettem volna dolgozni.” Végül 1905. decemberében a Ford Motor Company alkalmazottja lett műszaki rajzolóként. Jól jellemzi tudását, hogy hamarosan a cég új autójának, a T-modellnek 1907-ben kezdődött tervezésébe is bevonták. Az 1908-ra elkészült jármű egyik legnagyobb műszaki újítása a bolygóműrendszerű sebességváltó volt, amelyet Galamb tervezett. 

Henry Ford akkor figyelt fel Galambra, amikor az újratervezte az N-modell hűtésrendszerét, és rögvest elő is léptette főmérnökké. A T-modell volt az első sorozatgyártásban, futószalagon készülő autó, első eladásra szánt példánya 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról.

(A megőrzött és kiállított Ford T modell)

A manapság elképzelhetetlenül hosszú ideig, közel húsz évig gyártásban tartott T-modell előállítását végül 1927-ben szüntették meg, ez idő alatt 15,5 millió készült belőle. Ezzel közel ötven évig a legtöbbet és legtovább gyártott autó volt, amíg a VW Bogár 2003-ben le nem taszította a trónról. Másik fő alkotása a mezőgazdaság gépesítésében óriási szerepet játszó, egyszerű és könnyű Fordson traktor volt, amelyet barátjával, Farkas Jenővel együtt tervezett.

A több millió legyártott traktorból többet Magyarországra is küldött, természetesen testvérei vezették a magyar képviseletet.

(A Galamb testvérek: Sándor, József, János és Ferenc. Fotó: József Attila Múzeum )

A T-modell utódjának szánt A-modell létrehozásában, valamint egy könnyű sportkocsi megalkotásában is közreműködött. Ezenkívül tervezett további Ford gépkocsikat, teherautókat, dolgozott prototípusokon, sőt új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is. Az első világháború alatt még tengeralattjáró-vadászt és könnyű harckocsit is papírra vetett, majd a Ford főmérnökeként különböző gépkocsikhoz tervezett karosszériát.

Az 1915-ben amerikai állampolgárságot kapott Galamb József. Két évvel később, 1917-ben megnősült, Dorotty Beckhammel közös házasságukból két leány, Clair és Gloria született. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott, de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Részt vett a V-8 modell kialakításában, pályamunkás vagonokat és teherautókat is tervezett. A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt Magyarországon. Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb évi fizetése 75 000 dollár volt - ennyit keresett az Egyesült Államok elnöke is.

1944-ben szívrohamot kapott, és ezután kérte nyugdíjazását. Karrierje és személye szinte összefonódott a Ford-birodalom kialakulásával: míg 1905-ben a cég még egy alig 300 főt foglalkoztató kisüzem volt, addig 1944-re az USA óriásvállalatainak egyik legnagyobbika lett, és repülőgépektől harckocsiig minden készült gyáraiban.

1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el, Detroitban nyugszik.

Története maga az amerikai álom: a messziről indult szegény fiú a tehetséggel párosuló szívós munkával híres és gazdag lesz. 2002-ben aszteroidát neveztek el róla, a Magyar Nemzeti Bank 2006-ban Ford-T modellt ábrázoló, 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Galamb József-emlékérmet bocsátott ki.

Források: wikipédia, index-tudomány, délmagyar.hu