Tehetséges elődeink 59.rész
2021. október 05. írta: Tehetséges magyarok

Tehetséges elődeink 59.rész

Kovács Margit

(1902-1977)

 

Egy igazi Kovács Margit alkotást azonnal föl lehet ismerni egyedi stílusjegyeiről, a népművészethez hasonló, mégis teljesen modern, groteszk humorú megformálásáról. Az  életművét bemutató szentendrei gazdag gyűjtemény magyar és nemzetközi látogatók tömegét fogadja megnyitása óta. Sokáig kötelező program helyszíne volt a Magyarországra látogató állam- és kormányfőknek.

 k_m.jpg

“Milyen is ez a tűzben fogant, egyedül való és varázslatos világ… minden benne van: fiatalság és öregség, okosság és balgaság, születés és halál, vágyakozás és várakozás, töprengés és álmodozás, sóvárgás és szorongás, virrasztás és siratás, lakoma és kézfogó, lakodalom és temetés, és minden megtörténik: hiszen Kovács Margit sok-sok teremténye ott szuszog és bámészkodik, kandikál és pironkodik, tükörbe néz és pletykálkodik, szoptat és dajkál, dalol és táncol, hárfát penget és kürtöt szólaltat, esőt les és hálót merít, kenyeret szeg és gyümölcsöt szed, szemlélődik és emlékezik, titkot les és idéz, gyötrődik és gyászol ennek a nagyon kedves kis barokk háznak lágyan hajló szelíd boltozatai és hűvös dongái alatt, a szép kovácsoltvas rácsok megett, és mindenkihez szól és mindenhez csak az kell, hogy igaz szívvel közelítsük meg…”
(Gábor László).

 km_2.jpg

Kovács Margit keramikus, szobrász 1902-ben, Györben született és 1977-ben Budapesten halt meg.

Grafikusnak készült, de érdeklődése a kerámia felé fordult. Bécsben, Münchenben, Koppenhágában, Dániában és Franciaországban híres mesterektől tanulta a mesterséget. Első nyilvános kiállítása 1928-ban Budapesten volt, s ettől kezdve szinte haláláig dolgozott.  Készített ő szobrokat, domborműveket, gazdagon díszített edényeket, körplasztikákat, csempéket. Fő témái a családi élet, a vidéki nő, és  bibliai történetek. Fali kerámia falfestményei ma is láthatók Budapesten és más városokban.

Nemzetközi díjakat nyert számos európai országban, de sok magyar állami megbízást is kapott. Soha nem politizált, mégis támogatta a Horthy és a Kádár rendszer is.

Élete nagy részében Budapesten, a Pozsonyi úton élt. Itt lakott Radnóti Miklós is feleségével. A költőre igaz emberként, barátként emlékezett halála után is. Tőle tudjuk, hogy Radnóti az egyik bombázásidején, a pincében nekik mutatta meg először a Nem tudhatom című versét.

Kovács Margit nem beszélt arról, hogyan élte túl a háború viszontagságait, zsidóságáról sem beszélt. Nem ment férjhez soha, édesanyjával élt annak haláláig. Mégsem volt soha egyedül, kerámiáit a gyermekeinek tekintette.

km_1.jpgRengeteg  megrendelése volt, műveit sokszorosította, mert sokan szerettek volna saját tulajdonukban tudni egy-egy kerámiát. Munkái könnyen befogadhatóak voltak, nem kellett hozzájuk művészettörténeti jártasság. Művészként és üzletasszonyként sokat utazott, a sikeres, szabad nő szingli életét élte. Hatalmas teherbírással szinte élete végéig dolgozott.

 

Életműve befejezett, csodás egész.

 

Források: Újságmúzeum / bibl.u-szeged.hu / kultura.hu / Index / Köztérkép

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tehetsegesmagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr2516708688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása