A matematikus, akiről kisbolygót neveztek el.
Neumann János teljes neve Margittai Neumann János volt.
Budapesten született 1903-ban. Édesapja a kitűnő bankár és ügyvéd, kivételes tehetségű és műveltségű ember volt. Nemesi rangot kapott Ferenc József magyar királytól, ettől kezdve használták a margittai előnevet.
A kis János örökölte édesapja kivételes tehetségét és már gyermekkorában hatalmas műveltségre tett szert. Beszélt ógörögül, németül, latinul, angolul, franciául, héberül. Hatévesen már nyolcjegyű számokat osztott fejben. 1913-tól a fasori evangélikus főgimnáziumba (Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium), majd a Budapesti Tudományegyetem matematikai szakára járt.
Itt elterjedt róla, olyan a memóriája, mint száz elefántnak, villámgyors fejszámoló és úgy vág az esze, mint a beretva. Egyik tanára, Pólya György, aki maga sem volt éppen kismiska, hiszen többek közt a heurisztika kidolgozójaként ismeri a világ, ezt írta Neumannról:
„Ő volt az egyetlen diákom, akitől féltem.
Nagyon gyors volt. Egy szemináriumot tartottam haladó diákok számára Zürichben, amelyen Neumann is részt vett. Egy bizonyos tételhez érve megjegyeztem, hogy ez még nem bizonyított, és lehet, hogy nehéz bizonyítani. Neumann nem szólt semmit, de öt perc múlva jelentkezett. Amikor felszólítottam, a táblához ment és felírta a bizonyítást. Ettől kezdve féltem tőle.”
Már egyetemi évei alatt sokat járt Berlinben, ahol Fritz Habernél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát, Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Édesapja kérésére a zürichi műszaki főiskolán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben summa cum laude doktorált Budapesten matematikából. Ősszel már Göttingenben kapott állást, ahol megtartotta híres előadását a játékelméletről. Nemsokára a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem matematika tanszékén Wigner Jenő mellett magántanárként tanított.
1929-től Hamburgban tanított matematikát. 1930-ban egyenesen Princetonba, az egyetemes tudás egyik amerikai fellegvárába vezetett az útja, ezen belül pedig az Institute for Advanced Studies nevű intézetbe, ahol a világ legnagyobb tudósai dolgoztak. Egy darabig ingázott Európa és Amerika között, de Hitler hatalomra jutását követően végleg letelepedett Amerikában. Pályája csúcsához érkezett.
Mi mindennel is foglalkozott ez a még mindig nagyon fiatalnak számító tehetség? Kvantummechanika, algebra, játékelmélet, geometria, számelmélet, numerikus analízis. De volt némi köze a számítógépekhez is. Például az első olyan számítógép (EDVAC) tervezéséhez, amely a memóriájában tárolja magát a programot is. Nevéhez fűződik az elektronikus számítógépek belső szervezésének elmélete is. Ennek a Neumann-elvnek az alapján gyártják a mai számítógépeket.
Neumann János Szilárd Leóval együtt az első atombomba „megszületésénél” is bábáskodott.
Amerikában nagyon sok magyar tudós telepedett le abban az időben. Zsenialitásuktól el volt ájulva a nagyvilág.Ebben az időben keletkezett a legenda: a magyarok igazából nem is emberek, hanem marslakók. Csak jól álcázzák magukat.
1940-től az alkalmazott kutatásokkal foglalkozott. Ő vezette be a numerikus meteorológiát, az időjárás előrejelzés számszerűsítését. Amerika hadba lépését követően tanácsadóként dolgozott az atomfegyver programban.
1955-ben kinevezték az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjának, ami a legmagasabb rangú megbízatás a tudósok körében. 1956-ban megkapta a legmagasabb kitüntetést az Egyesült Államokban, de ekkor már rákos beteg volt.
Neumann János kétszer nősült. Első házasságából született egy lánya, Marina von Neumann Whitman, aki maga is egyetemen oktat. Második felesége Dán Klára programozóként segítette munkáját.
1957-ben halt meg, a princetoni temetőben lévő sírjára minden évben kitűzik az amerikai zászlót, mely tisztelgés a világháborúban végzett tevékenysége előtt.
Budapesten és Székesfehérváron utcát, Budapesten főiskolai kart és szakközépiskolát, Egerben pedig gimnáziumot neveztek el róla. A Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte őt. Nevét holdkráter és egy kisbolygó is megkapta.
Források: Wikipédia, Főtér, Múlt-kor
