"A színház ösztönöz arra, hogy többet akarjak tudni a világról. Egyfajta menedék, szünet a hétköznapokból."

A Tehetséges magyarok program célja, hogy egy olyan közösséget teremtsen, melynek tagjai szívesen inspirálódnak egymástól; beszélgessen festő egy táncossal, vagy akár egy író egy iparművésszel... Amíg ezekre a találkozásokra személyesen nincs lehetőség, addig igyekszünk az online térben bemutatni, közelebb hozni egymáshoz a tehetséges magyarokat interjúsorozatunk által is.

A héten új tagunkkal, Zelei Ágival beszélgettünk, aki 2 éve úgy döntött, hogy nagy szerelmét, a színházat és a köré fonódó varázslatos világot, a színészeket, a kulisszák mögötti eseményeket másokkal is megismerteti. Lefoglalta a szinhazista.hu domaint...

(Fotó: Hámori Zsófia)

TM.: Mikor és milyen hatásra döntötted el, hogy létrehozod a szinhazista.hu weboldalt és egyedi, hiánypótló tartalmakat készítesz? Mi (volt) a cél?

Z.Á.: 2019 nyarán alapítottam meg a Színházistát. A színház ösztönöz arra, hogy többet akarjak tudni a világról. Egyfajta menedék, szünet a hétköznapokból. Közgazdász vagyok, de mindig is tudtam, hogy nem elégedhetek meg azzal, hogy egy irodában ülök naponta 8+ órát. Szeretem a hivatásom, de éreztem, hogy kevés számomra.
Sok helyen kipróbáltam magam, végül a színházhoz húzott vissza a szívem. Szerettem ajánlani a barátaimnak a kedvenc előadásaimat, rám mindig lehetett számítani, ha partner kellett egy „színházazáshoz”.

Valahogy onnan jött a Színházista gondolata, hogy hiába követtem az online színházi médiumokat, nem láttam egy erős, aktív social media jelenlétet. Persze, rendszeresen közölték a cikkeket a Facebook oldalaikon, de nem szóltak igazán a közönséghez, nem lehetett személyesen kötődni valakihez. Léteztek előttem is blogok, ott pedig nem feltétlen találtam interjúkat és ajánlókat egyszerre.

Szerettem volna összegyúrni a személyes hangvételt, a mélyebb tartalmakkal- például interjúkkal, ahol nincs karakter limitem, nem óra percre van a leadási határidő.  Valamint meg akartam szólítani az Instagram generációt. Beszélgetéseket akartam, közösséget alkotni.

Tudtam, hogy nem szeretnék egy blog maradni. A kezdetektől elhatároztam, hogy ez lesz a második hivatásom, ha van ilyen. Szeretnék adni a szakmának valamit abból, amit én a 30 évem alatt kaptam, tanultam az egyetemen, a mentoraimtól, a munkahelyeimtől. Valahogy így érzem jól magam.

(Fotó: Hámori Zsófia)

T.M.: A mindennapi munkád mellett mennyi időd jutott a projekt elindítására?

Z.Á.: Közhely vagy nem közhely, szerintem mindenkinek arra van ideje, amire igazán akarja. Teljes állásban dolgoztam és dolgozok most is egy multinacionális cégnél. Munkaidő után, este, éjszaka, hétvégén, vasárnap hajnalban – bármikor, amikor találtam egy kis ablakot és volt elég kreatív energia bennem, ezzel foglalkoztam.
A teljes stratégia, struktúra, a honlap építése, logó tervezés, tartalom-tervek 5 hét alatt készültek el.

T.M.: Színházista by Zelei Ági. Így indult a dolog, de mára már nem csak egyedül készíted a tartalmakat. Kik és hogyan társultak be munkafolyamatokba?

Z.Á.: Az első év sok kísérletezéssel telt. Kerestem a hangom, fejlesztettem a social media felületeket, igyekeztem megismertetni magam a szakmában. Eldöntöttem, hogyan szeretném tovább képezni magam. Újabb és újabb kihívásokat láttam, megválaszolandó kérdéseket. 2020 tavaszán ismertem be, hogy a második évhez kevés leszek egyedül, ha mindent meg szeretnék valósítani.
Elkezdtem több irodalmi-színházi projektben részt venni, az egyik ilyen igazi szerelem „munka” a VerShaker csapatához tartozni, mely Zoltán Áron művészeti vezetésével jött létre.

Eredetileg egy emberrel szerettem volna bővíteni az egyszemélyes vállalkozásomat. Annyi szeretetet kaptam a segéd-szerkesztő keresése közben, illetve annyi lelkes, okos, kreatív embert ismertem meg, hogy végül egy 4 fős szerkesztőséget alapítottam.

Fülöp Enikő, Gyenes A. Fanni és Kneipp Virág csatlakozott a Színházistához. Nagyon jól kiegészítjük egymást: Enikő segít a hivatalos kapcsolattartásokban, social media tartalmat szerkeszt, korrektúrázik, ha kell rendezvényt szervez. Fanni interjúkat készít, valamint fotózik és videózik is. Virág szintén segít a social media tartalmakban, a „Jeles napok” rovat szerkesztője illetve grafikái az Évadtervezőben is megtalálhatóak.

T.M.: Az interjúk, színházi előadások széles körű ismertetése mellett készítettél/ készítettetek egy Évadtervezőt. Mit lehet tudni erről a kiadványról? 

Z.Á.: „Közös kultúra, közös jövő”- ezt a mondatot mondta nekem Meyer Eszter-Virág, aki az Y Konszept tervezője, valamint a Nemnőügy társalapítója, amikor először meséltem az ötletemről.
Szerettem volna egy olyan dolgot alkotni, ami a színházrajongó közönségnek szól, a kezükbe foghatják, a ruhatárban egymásra mosolyoghatnak, ha meglátják valakinél. Úgy láttam, hiányzik egy ilyen közös nevező. 
Azon gondolkodtam, hogy jó lenne, ha ez a „valami” nem egy konkrét színházhoz kötődne, hanem ezt az egész kultúrát fogná össze. Legyen olyan, ami az irodalom kedvelőknek egy olvasó klub, legyen különleges – de beilleszthető legyen a hétköznapokba.  Így született meg a kulturális határidőnapló, az Évadtervező. Hiszen kell, hogy a kultúra része legyen a mindennapjainknak.

Ki a fene vesz a pandémia idején határidőnaplót, pláne ki az, aki megszerkeszti? Hát mi. Tavaly júniusban még reménykedtem, hogy csak egy pár hónapos egyhelyben toporgásról lesz szó, és szeptembertől lassan, de biztosan indulhat újra az élet, ezt segítheti az Évadtervező (spoiler: nem így lett). Nagyon sok munkaóra, szeretet, könny, nevetés, veríték van benne. Pandémia ide vagy oda, nem adjuk fel.

Az Évadtervező a színházi évadhoz igazodva 2020 szeptemberétől 2021 augusztusáig öleli fel az évet. Minden hónap egyedi tematikát, grafikát kapott.  Hazai költők, írók, színészek és színésznők születésének évfordulójáról, kulturális világnapokról is megemlékeztünk a naplóban, valamint minden hétre választottunk egy kapcsolódó idézetet vagy színházi anekdotát. Igyekeztünk az összes kőszínházat, játszóhelyet elhelyezni 1-1 térképen (Budapest illetve országos), valamint elkészítettük a független társulatok aktuális jegyzékét. Minden hónaphoz tartozik egy „extra” tartalom: könyvajánló, filmajánló, keresztrejtvény. Amire nagyon büszke vagyok még, illetve megtisztelő, hogy „Közös kultúra, közös jövő” felirattal Meyer Eszter-Virág elkészítette az Y Konszept Signature for Színházista kapszulakollekciót is.

T.M.: A színház világa, a színészek, a szervezések, a megvalósítások mind beleivódott az életebe, egy tanfolyamot is elkezdtél a Werk Akadémián. Mesélj, milyen tapasztalatokat szereztél, hogyan építed be ezt a tudást a Színházista programjaiba? 

Z.Á.: A Werk Akadémián a művészeti menedzser képzést végeztem el, színházi menedzser szakosodással. Nagyon sok szakmai kapcsolatot tudtam kialakítani, inspiráló volt végre nem vaskos tankönyvekből tanulni, hanem élő történeteket hallgatni. Sokkal jobban értem, hogyan tudnék a kulturális ipar hasznos tagja lenni közgazdászként, mi az, ami hiánypotló lehet- a nagy tervekről még nem mesélhetek. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Színháztudomány mesterszakára felvételizek. A jelentkezésre a Werk Akadémia órái inspiráltak. Nem hiszem, hogy valaha is úgy gondolom majd, hogy nem kell soha többet tanulnom.

(Fotó: Hámori Zsófia. Évadtervező)

T.M.: Létezik egy kisebb csoport a facebook-on Színházisták néven. Mit lehet tudni erről a közösségről? Kik lehetnek tagok, kiknek ajánlod?

Z.Á.: A csoport célja, hogy népszerűsítsük a független alkotókat, pályakezdőket. Van egy olyan -lehet téves- feltételezésem, hogy a kőszínházaknak van egy nagyon széles, erős rajongó tábora, vannak fesztiváljaik, programjaik, jobban reprezentáltak a közösségi média felületeken- egy friss, új társulat nem tud versenyezni a 20-50-100 éves kőszínházakkal. Olyan közösséget szerettem volna megalkotni, ahol közösen mehetünk színházba, beszélgethetünk az alkotókkal, sok olyan programot szervezhetünk, ami kifejezetten színház kedvelőknek szól és persze népszerűsítheti a színházba járás kultúráját. Voltak jó beszélgetések, élmények, aztán jött a pandémia. Sok új ötlettel, együttműködéssel készültünk, de úgy döntöttünk ezt nem erőltetjük bele az online világba. Szeretnénk egyszer újraéleszteni az offline közösséget. Bárkit szívesen látunk, reméljük hamarosan programokat is szervezhetünk.

T.M.: Milyen terveitek vannak a 2021-es, a színházi élet számára is igen nehéz évre? 

Z.Á.: Szeretnénk több mélyinterjút készíteni, a színházi világ minnél színesebb oldalát megmutatni. Próbáljuk támogatni, promotálni a stream műsorokat, versekkel, könyvekkel foglalkozunk. Nem adjuk fel, és valamilyen formában idén is lesz Évadtervező. Nem engedhetjük meg, hogy mentálisan is bezárkózzunk a négy fal közé.

Új arculatot találtunk ki a Színházistának, új rovatokon dolgozunk – az elsődleges kommunikációs csatorna az Instagram illetve a honlap marad, egészen egyszerűen a Facebookon a fizetett hirdetés nélkül elérhető organikus követők száma nagyon alacsony.

T.M.: A tehetséges magyarok programban mindig megkérdezzük, hogy mit üzensz a mostani huszonévesek számára, mi az, ami szerinted fontos és elengedhetetlen a siker eléréséhez?

Z.Á.: A mostani huszonévesek jelenleg szerintem elképesztően abszurd körülmények között dolgoznak az álmaikért. Nem tudok nagy életbölcsességet mondani, inkább azt adnám át, amire ez az egy év megtanított: ne hagyják, hogy szétcsúszanak a napjaik. Legyen egy rendszerük, mérjék fel mire van igazából idejük- és tényleg jut-e arra idő, amit igazán szeretnének. Ne éljenek pizsamában. Ne gondolják azt, hogy valamit túl késő elkezdeni. Tanulni, új hobbit kipróbálni, bármit.

Ne sajnálják maguktól az „én-idő”-t.

Köszönjük Áginak a beszélgetést, sok sikert kívánunk a következő évadhoz! A Tehetséges magyarok csapata

 - 

A Tehetséges magyarok program szeretettel várja az új tagokat! A jelentkezéseket a tagsag@tehetsegesmagyarok.hu címen várjuk!