Hoffmann Gézát mindenki csak Hofi-nak hívta. Nincs olyan magyar ember, akinek e név hallatán ne ugrana be rögtön az arc, azzal a hatalmas mosollyal.
1936. július 2-án született, Budapest kőbányai részén. Géza a Maglódi úti általános iskolában kezdte tanulmányait. 1955-ben sikeres érettségi vizsgát tett a Széchenyi István Gimnáziumban, ami után három alkalommal is sikertelenül jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, csupán Básti Lajos volt az, aki átengedte az első rostákon. Az Ascher Oszkár által kért szavalatai sosem sikerültek, erre Géza megemlítette, hogy a paródia neki jobban megy, de Ascher válasza az volt, hogy ő meg ahhoz nem ért. Később kőbányai porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József és Sztankay István voltak társai. Emellett a téglagyár Jászai András (Jászai Mari unokaöccse) vezette színjátszó csoportjában játszott. Ekkoriban Kőbányán, a Tárna utca 13. szám alatt lakott. 1957 és 1959 között Jászberényben teljesített katonai szolgálatot írnoki beosztásban. 1959. június 13-án vette feleségül Vnouček Margitot, akit "vörös dög"-nek becézett és akivel 36 évig voltak egymás hűséges társai.
1960. szeptember 1. meghatározó dátum volt számára, hiszen a tehetségére felfigyelő Szendrő József ekkor szerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, a környék kultúrházaiban is gyakorta haknizott, egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Többek között Simon Ottó, Pásztor Erzsi, Latinovics Zoltán, Lontay Margit társaságában lépett színpadra. Egyre inkább érezte, hogy a paródia az ő világa és ezért nem hosszabbította meg három éve tartó szerződését.
1963-ban visszaköltözött Budapestre, immár Hofi Gézaként és fellépéseket vállalt az egész országban. Számait saját maga írta és zenéjét is ő állította össze. 1964-ben szerepelt a Magyar Televízió Utánzók Klubja című műsorában Louis Armstrong-paródiájával, amit saját maga írt. 1965-ben egy 1 hónapos esztrádműsorban lépett színpadra a Szovjetúnióban. Magyarországon fellépett az EMKE, a Savoy és a Béke Szálló kupolatermében. 1967-ben Siófokon a Halló! Itt Balaton! című műsorában léptek fel először Koós Jánossal, akivel később komoly sikert arattak országszerte a Hofi-Koós show című műsorukkal. 1968-ban szerepelt a szófiai Világ Ifjúsági Találkozón.
'68-ban, a Magyar Rádió szilveszteri Slágerkupa műsorában elhangzott Táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté, a Koós-Toldy-Hofi trió nyerte meg a kupát. 1969-től a Mikroszkóp Színpad művésze lett, január 1-én a Tessék továbbmenni című műsor vendégművésze volt. Az intézménynek egészen 1982-ig volt tagja. Svédországban és Dániában is vendégszerepelt. 1970 januárjában elnyerte a Magyar Rádió Nívódíját, áprilisban Jászai Mari-díjjal tüntették ki a kabaréművészet terén nyújtott alakításáért.
1972-ben a KISZ Budapesti Bizottsága emlékplakettel jutalmazta. Októberben adta elő Kádár-paródiáját a Mikroszkóp Színpadon a Tiszta vizet a fejekbe című műsor keretében. Szilveszterkor a rádióban Gondolkodási idő: NINCS! címmel egyórás műsora jelentkezett, a Magyar Televízió pedig bemutatta Odüsszeusz-paródiáját. Július 26. és augusztus 7. között a berlini Világ Ifjúsági Találkozón is részt vett.
1974. januárjában átvette a Magyar Televízió elnökének nívódíját, októberben pedig a Mikroszkóp Színpad Magától nem megy című műsorában előadta magánszámát Építem a csatornámat címmel, melyet '75-ben a Magyar Televízió rögzített is, de csak '80-ban tűzték műsorra. A televízióban bemutatott Kádár-paródiájáért a Magyar Rádió és Televízió elnökének nívódíjában részesült.
1977-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetéssel jutalmazták. Macskaduett című zeneművéből Nepp József készített hétperces animációs filmet, melynek címe: Megalkuvó macskák. Szilveszterkor a tévében látható volt Kutatjuk a közvéleményt című száma, amelyben a Sztrogoff-paródiát is előadta. Szilveszter ’77 című műsoráért 1978-ban a Magyar Televízió elnökségének nívódíjában részesült. A Mikroszkóp Színpadon a Minek néz engem? című műsorban a Tiszta őrültek háza produkciót mutatja be.
1979-ben a Magyar Rádió elnökségétől vehette át a Karinthy-gyűrűt, melyet a szatirikus és humoros műfaj terén végzett kiemelkedő munkájáért ítéltek neki. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Kovács Katival és Koós Jánossal együtt készítette a Kell néha egy kis csavargás c. zenés rádiójátékot, és az animációs zenés filmet is, a Megalkuvó macskákat is, melyek óriási sikert arattak. Ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. Állandó szerzőtársai: Malek Miklós és Szenes Iván volt.
1980. áprilisban a Zalka Máté Vadásztársaság tagja lett. Szeptemberben a Mikroszkóp Színpad Hogyan? Tovább! című műsorának keretében adta elő Nevezz csak Cucinak! című számát. A december 29-i előadás alkalmával a díszlet mellé zuhant, melynek következtében több bordája is eltört, de végigjátszotta az előadást. A televízió szilveszteri adása bemutatta A tiszta őrültek háza című magánszámát. 1981. június 11-én felmondott a Mikroszkóp Színpadon, szeptembertől mint a Magyar Televízió fő munkatársaként dolgozott.
1983. év elején szerződött a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. Itt mutatta be Hofélia c. önálló estjét is, melyet ötszázszor játszhatott el a színpadon a következő évek során és később a TV is sugározta. 1985. áprilisában elnyerte a Munka Érdemrend Aranyfokozatát. Szilveszterkor a televízió bemutatta Koncert című filmjét, amiért 1986. májusában a Magyar Televízió nívódíjával jutalmazták. Júniusban a Koncert a veszprémi TV-fesztiválon színész- és közönségdíjat nyert.
1988-ban a Magyar Rádió zenei főosztálya eMeRton-díjjal kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményéért, majd áprilisban a szocialista kultúráért tett kimagasló érdemeinek elismeréseként megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet.
Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott.
1990. júniusában átesett egy szívinfarktuson. 1991. április 1-én lépett fel újra. Májusban Szakszervezeti Művészeti kulturális díjban részesült. Szilveszterkor újból látható volt a televízióban. 1995-ben elnyerte a Déryné-díjat, majd szomorú időszak várt rá, hiszen márciusban hosszú betegség után elhunyt felesége, Margit és számos szívműtéten is átesett.
Hatvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki művészi pályája elismerése gyanánt. 1997-ben beválasztották a magyar színművészet örökös tagjai közé. Áprilisban a Madách Kamara Színházban futó Élelem bére 1100. alkalommal került színpadra, aranygyűrűvel jutalmazták ezen alkalomból.
1998-ban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyújtotta át számára a Kossuth-díjat. Az átadó emlékezetes momentuma volt, amikor Göncz Árpád humoros gesztussal tisztelgett Géza előtt.
2000. márciusában feleségül vette Kövér Ildikót, aki önzetlenül segítette a művészt az elmúlt fél évtizedben betegségben, műtétek és családi tragédia idején.
2001. május 27-én volt az Élelem bére 1500. előadása, októberben pedig elnyerte a Pro Cultura Urbis Közalapítványi díjat, amit 2002. január 17-én vett át Schiffer János főpolgármester-helyettestől a Madách Kamarában rendezett ünnepélyen. 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott. 2002. március 3-i előadását rögzítette a Hungaroton, ez Napsugaras jóéjszakát címmel látott napvilágot a művész halála után. 2002. április 7-én volt utolsó fellépése a Madách Kamara Színházban. Hofi Géza kitartó és példaértékű, elismert alkotója volt Magyarországnak. Legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt Lazítani hozta. 2002. április 10-én hajnalban érte a halál álmában.
Források: wikipédia, hofi.hu, starity.hu
