Vajk, az első magyar király, vagyis Szent István király.

Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megalapítója. Születésének pontos dátumát nem tudjuk, körülbelül 969 és 980 közötti időszakra tehetjük. A történelemkönyvekből jól ismerhetjük életútját. A nevét viselő rockopera feldolgozásoknak köszönhetően pedig a Koppánnyal folytatott harcát, életének meghatározó időszakát gyönyörűen megzenésített dalokkal tarkítva egészen kivételes formában láthatjuk.

A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére.”

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875)

Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat, melyet véres csata előzött meg Koppánnyal. A harcban végül Veszprém mellett győzelmet aratott, ezzel megmentette az országot a pogányságtól.

Megteremtette a Magyar Katolikus Egyházat, szerzetes papokat hívott számos környező országból. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. István elrendelte a Vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban székesegyházat, Veszprémben a női apátságot, Budán pedig a Szent Péter és Pál templomot építtette meg.

István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.

Istvánt az 1000. év karácsonyán Esztergomban királlyá koronázták, mely egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. Magyarországot tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.

Fiának, a korán elhunyt Imre hercegnek szánt intelmeit így fogalmazta meg:

 „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”

Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján.

45 évvel később, 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében Szent László királyunk oltárra emeltette Istvánt. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház pedig augusztus 20-án ünnepli szentté avatását. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István Bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot. 

 Augusztus 20. 

Budapesten:

A hivatalos központi program során a Kossuth téren történik Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a Mesterségek Ünnepét és a Magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.

A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István Bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet tartják meg. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.

Székesfehérváron:

István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvéri Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében rendezik meg a Koronázási szertartásjátékot, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázóbazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. 

Pakson:

Pakson a 90-es évek eleje óta tartják meg a hagyományos augusztus 20-i rendezvényeket. Kezdetben a - némelyik évben többnapos - rendezvényt a Paksi Duna-Partért Egyesület szervezte meg "Duna-parti Családi Napok" néven a Duna-korzón Kiszl Károly vezetésével, aki minden évben biztosította a műsorszínpadként szolgáló uszályt a rendezvény számára. Ezt az uszályt 1997-től végleg kikötötték a Duna-partra és színpadot építettek a tetejére, a mellette lévő domboldalon nézőteret alakítottak ki ebben az évben. 2017-ben a színpadként használt uszályt leselejtezték, és a helyére egy modernebb, direkt erre a célra épült úszóművet helyeztek el, amely azóta szolgál színpadként. 

Az ország más területein:

Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Esztergomban és Veszprémben Szent István Napi Zenei Fesztivált rendeznek.

A Felvidéken ünnepi Istentisztelettel, kenyérszenteléssel, koncertekkel, előadásokkal, kirakodóvásárral ünnepelnek. Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal.

Az Egyesült Államokban több helyszínen tartanak Szent István Napi pikniket, vagy egyéb rendezvényt.

Források: wikipédia, magyarkurir, limelight