Tehetséges elődeink - Szabó Magda
2022. január 03. írta: Tehetséges magyarok

Tehetséges elődeink - Szabó Magda

szabo_magda.jpg

A sugárzó tekintetű, nemes és tiszta lelkű Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben. Itt járta ki az általános iskolát, gyermekként ennek a városnak a lüktetését szívta magába, majd érettségi vizsgáját megszerezve a latin-magyar szakos bölcsészdiplomáját is a szülővárosa egyetemén szerezte meg.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

1947-ben feleségül ment Szobotka Tibor íróhoz. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ez az időszak hozta el Magda számára a regényírás korszakát. 

Az Freskó és az Az őz című regényei az 1950-es évek végén meghozták Magda ismertségét.

(Az utóbbi már Poket Zsebkönyv formában is megjelent 2019-ben.)

sz_m_konyvek.jpg

1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút , valamint a Régimódi történet, melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az Ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

"Vannak kijelentések, amelyek valamiképpen megrögzülnek a levegőben, s egyszer, egy váratlan pillanatban előkerülnek, megszólalnak maguktól megint, s akkor már van értelmük, mert valami titokzatos közegben kivárták az időt, míg a szellem megérett a befogadásukra."

 Szabó Magdát otthonában, olvasás közben érte halála 2007-ben.

Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán pedig a könyvtár viseli a nevét. 2021-ben Budapest II. kerületében közterületet neveztek el róla.

Kerepesen emlékművet állítottak neki utolsó otthona közelében, házának kerítésén emléktábla mutatja, hol élt Szabó Magda. Kerepes város könyvtára és művelődési háza 2020-ban vette fel a Szabó Magda Művelődési Ház és Könyvtár nevet. Az intézmény 2021-től, az írónő születésnapját ünnepelve kulturális rendezvénysorozattal, a Szabó Magda Művészeti Napokkal emlékezik meg a nagy írónőről, kopjafájánál pedig halálának évfordulójakor koszorúznak.

 

Források: PIM, Wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://tehetsegesmagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr116802094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása