Doktorok közt az első. Az első nő.
Hugonnai Vilma nevét az orvostudományhoz köthetjük. Ő volt ugyanis az első nő Magyarországon, aki ezt a szakmát választotta hivatásának. A grófi családban élő lány és négy testvére olyan életet élhettek, mely minden gyermek álma, semmiben nem szenvedtek hiányt, tanulmányaikat nem szükségből végezték. Édesanyjuk súlyos tüdőbetegsége terelte Vilmát a gyógyítás területére. Ekkor, már gyerek fejjel elhatározta, hogy életeket szeretne menteni és rendhagyó módon, nőként viselni a doktori címet.
Vilma kitartóan hitt abban, hogy egy nap orvos lesz, kitartásának és makacsságának hála, a családja végül beíratta őt Budapesten egy leánynevelő intézetbe. Négy évet töltött ott bentlakásos tanulóként, csak alkalomadtán ment haza. A korosztályában a lányok már régen azzal foglalkoztak, hogy hogyan menjenek majd férjhez, a családalapítás részleteit tervezték, ám a Hugonnai lány minden szabad idejében tanult. 18 évesen végül a szülők választottak számára férjet, egy nála húsz évvel idősebb földbirtokos felesége lett, házasságukból három gyermekük született. A gyermeknevelésben a dajkák nagy segítségére voltak, így ha nem is tudott egyetemre járni, mégis otthon képezte magát a házhoz rendelt könyvekből és újságokból. Férje engedélye kellett ahhoz, hogy jelentkezését beadhassa a zürichi egyetem orvoskarára, és az engedélyt ugyan megkapta, de saját pénzéből volt kénytelen fenntartani magát és finanszírozni tanulmányait. Elszántsága viszont annyira erős volt, hogy ez nem jelentett akadályt, az ékszereit eladta, áttért a vegetáriánus életmódra, haját pedig levágatta és beállt az egyetem mellett ápolónőnek, hogy mindezzel csökkentse költségeit és fizetni tudja a tanulmányait.
Az 1879-ben, Zürichben szerzett orvosi diplomáját sajnálatos módon Magyarországon nem fogadták el. A zürichi kórház marasztalni próbálta, de ő kitartott elképzelései mellett és eltökélten tért haza, a magyar földre. Hugonnai Vilma az a fajta századfordulós, modern nő volt, aki kénytelen volt eltartani magát és gyerekeit. Annak érdekében, hogy szakmája közelében maradhasson és pénzt is kereshessen, el kellett végeznie egy szülésznői tanfolyamot. Hosszú huzavona után végül az állam engedte, hogy újra letegye az orvosi vizsgáit Magyarországon. 17 év után, 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták, sikerült gyermekkori álmát megvalósítania: hazájában betegek gyógyítására esküdött fel.
Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének és a nők szellemi képzésének.
67 éves korában,1914. augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot is, majd 1915-ben hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború már komolyan felvetette a nők egészségügyi tevékenységének a szükségességét is. Vilma 14 vidéki városban szervezett női orvosi és betegápolói erővel megfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.
Hugonnai Vilma útja egy addig még járatlan ösvény volt, de veleszületett tehetsége, elképesztő bátorsága megannyi nőnek nyitott kapukat. Abban a korban, amikor az asszony helye a tűzhely mellett volt, és egyetlen hivatása férje támogatása és a gyerekek nevelése lehetett, tanulni, orvosnak tanulni egyenlő volt a lehetetlennel. Ezzel szemben Vilma nemet mondott egy áldatlan házasságra, a gazdagságból a szegénységbe csöppent, hogy saját jogon válthassa valóra álmát.
1922. március 25-én hunyt el, nevét iskolák és szobrok őrzik, emlékéről a budapesti Turay Ida Színház 2014-ben készített színdarabot Doktornők címmel, illetve Kertész Edina könyve, A lány, aki orvos akart lenni című alkotás is az ő életéről szól.
(Turay Ida Színház: Doktornők)
Források: wmn.hu, wikipédia
