A golyóstoll megálmodója és megvalósítója 1899-ben született Budapest terézvárosi részén.

László az 1920-as években újságírással foglalkozott. Olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes is. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc, valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.

Újságírói tevékenysége mellett szívesen töltötte idejét a festészettel is, de a világhírnevet mégis feltalálói mivolta hozta meg számára. A golyóstollat az 1930-as években szerkesztette meg elsőként.

Egy olasz folyóirat a következőket közölte hasábjain Bíró Lászlóról és találmányáról:

"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." 

Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantázia szülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz."

Bíró László felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a folyadékot annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.

Az első példányokkal azonban nem lehetett tökéletesen írni, több sikertelen modell sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-től már nem Magyarországon végzett, ugyanis az első zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le, ahol 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a tollban lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első, eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján.

Később a liszensz jogokat az angol kormány vette meg, amely a Brit Királyi Légierő számára keresett egy olyan, újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedő vadászgépek személyzete is tudott használni a magas nyomáson anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. A légierőnél történő sikeres bevezetése után került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a "Biro-pen" a reflektorfénybe, s került a nyilvánosság elé.

Az 1960-as évektől a golyóstoll magasan felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte. A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielőtt azok kifogynának.

Bíró László 1985-ben bekövetkezett halála után több nyelv is megőrizte nevét. Angolul a golyóstollat "Biro-pen"-nek, franciául "biron"-nak is nevezik. Argentínában a magyar származású feltaláló tiszteletére szeptember 29-én, a születésnapján ünneplik az argentín feltalálók napját, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.

+1 érdekesség: A golyóstoll működési elvén alapszik a golyós dezodor.

Források: wikipédia, feltalálóink.hu, kubic magazin